Az Ezredéves emlékmű a mai Hősök terén áll, az elv szerint a magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek egész alakos szobrai karéjban sorakoztak az oszlopsoron. A jobb-szélen a Habsburg uralkodók álltak, már amikor ott álltak. Köztudott, hogy az emlékmű igen lassan készült, több akadály is felmerült. Így pl. az 1919-es események, amikor nem "tisztük szerint" bántak a koronás főkkel, leszedték őket. A Habsburg uralkodók sorsa igen hasonlóan alakult 1945 után is, nem maradhattak helyükön, helyükre az akkori hatalom más szobrokat állíttatott. Ez a történet lényegében ismert – jórészt a téma révén kapcsolódó műlapok leírásaiból.
A jobbszél uralkodóinak szobrai hányatott utat jártak be, a többséget jelenleg a FÖRI telepén tárolják. Mária Terézia szobra is hasonlóan indult, de mégis "leszakadt" társaitól, útját a megbecsült gödöllői kastély kertjéig, ahol 2011-ben felállították, a kapcsolt lap írja le.
Ez a műlap "hiánypótló", mivel egykori helyén nem lehetett bemutatni az alkotást. A magam részéről gyakorlatilag nem hittem, hogy lehetséges a szobrot eredeti helyén ábrázoló fotót találni. És végül mégiscsak sikerült! A szoborról:
"Zala György (...) Franz Xaver Messerschmidt 1764-1766-ban ón-réz ötvözetből alkotott Mária Terézia mint magyar királynő szobrát használhatta fel mintaképül, amely az uralkodónő megrendelése szerinti hivatalos portré volt. Messerschmidt az 1741. évi pozsonyi koronázáskor viselt magyar ruhában és a koronázási ékszerekkel örökítette meg a királynőt. Az életnagyságú, álló, egész alakos szoborról vehette át Zala György a királynő fiatalkori arcképét, beállítását, leegyszerűsített ruházatát és a ruharedők átlós elrendezését, de teljesen elhagyta a koronázási jelvényeket...."
Mint ahogy minden uralkodó szobra alatt, itt is témájában kapcsolódó domborművet helyeztek el. Ez nem tárgya ugyan a műlapnak, de a fotón szerepel, csak megemlítem. A híres pozsonyi országgyűlés jelenetét ábrázolja: "Vitam et sanguinem...!", azaz "Életünket és vérünket...!"

---