A 2021-es Bloomsday-re két nagy méretű műalkotás készült Szombathelyen. A Murális Műhely és Sympozion keretében adták át őket. A Ulysses inspirálta alkotásokból a tervek szerint évente kettő, összesen tizennyolc készül majd, igazodva Joyce regényének "fejezeteihez"(és tulajdonképpen Homérosz Odüsszeiájához is.)^[1]
Az Ulysses "főhősének" a szombathelyi származású Leopold Bloomnak egy napos bolyongása sokfajta asszociációra ad lehetőséget.
A Szántó István készítette mű az Aréna utcai óvoda falán van.^[2] Aki meg szeretné nézni, nem kell bemennie az óvoda udvarára, onnan nem is nagyon látni. Az alkotás az Aréna utca és a Thököly utca felől megközelíthető parkolóból jól látható.

"Képem közepén egy toronynak a második emeleti szerkezeti rajza látható. ........ Ez a metszetrajz megfogalmazza azt a helyszínt, amely az első epizódra jellemző. A torony, a védelem és az őrzés szimbóluma, de akár a hit, vallás és a teológia jelképe is lehet. A torony a létrához hasonlóan összeköti az eget és a földet. A szakrális építészetben a templom és a szentély mellett a torony a földitől az isteni felé való emelkedés fokozatait jelölte (A martello-toronyok is többszintesek. A regényben szereplő alacsony marello-torony viszont nem tör az ég felé, nem kimondottan egy a földet az éggel összekötő építmény. A torony kurtasága így inkább megfelel a szereplők hitre és a teológiára irányuló frivol megnyilvánulásinak, főként Buck Mulligan ledér, sajátos cselekedetei.
A torony második szintjének metszeti képe erősen antropomorf, a pareidolia segítségével megidéződik egy fiatal férfi arca és referenciális utalásként felmerülhet a Mükénében felfedezett „Agamemnon-maszk”. Az archaikus, szintetikus látás segítségével megidézett férfi arc az építészeti rajzban lehet maga Télemakhosz is, aki vágyódik apja után az Odüsszeiaban, és akit a James Joyces a regényében Stephan Dedalusnak feleltetett meg.
A torony második szintjének metszeti képe erősen antropomorf, a pareidolia segítségével megidéződik egy fiatal férfi arca és referenciális utalásként felmerülhet a Mükénében felfedezett „Agamemnon-maszk”. Az archaikus, szintetikus látás segítségével megidézett férfi arc az építészeti rajzban lehet maga Télemakhosz is, aki vágyódik apja után az Odüsszeiaban, és akit a James Joyces a regényében Stephan Dedalusnak feleltetett meg.
A sárgás-okker és a fehér szín követi a Stuart Gilbert értelmezésének színjelképét, valamint a sárga szín megjeleníti Télemakhoszt arcát, referenciális minőségben utalva a mükénei arany maszkra."^[3]

---