Amikor a Lauder Javne iskolában jártam, célzottan Paulikovics művei között szereplő alkotást/alkotásokat kerestem. Nagy öröm volt, hogy kísérőm több, igen értékes alkotást is megmutatott. Ilyen ez az "emlék" is, amiről helyben azt az információt kaptam, alkotója Balla Margit – mint megtudtam az iskola tanára. Újabb öröm, ezt az infót, a felállítás évét is sikerült "írott" formában is megtalálni.^[1]
Mallász Gitta (1907–1992) – tanulmányai révén iparművész, grafikus – a zsidók üldözése idején száznál is több zsidót mentett meg. Tanulmányai kapcsán ismerkedett meg barátaival, akik közéjük tartoztak és szerette volna őket a gettóból kimenteni. Ezzel indult zsidómentő útja.
Budaligeten, az ún. Katalin-villában, a mai Lauder Javne iskola, ill. óvoda helyén működő üzemben "hadiipari felügyelői" munkát vállalt. Célja, barátai megmentése volt. 1944 végén a nyilasok "a varrodában bújtatott zsidókért jöttek", de többségüket sikerült SS-tisztek segítségével megmenteni. Sajnálatos módon saját barátait, Hannát és Lilit nem sikerült, deportálták őket, Ravensbrückben elpusztultak. Harmadik barátjuk, József, a munkaszolgálat során halt meg.
"A Világ Igaza emlékérem az Izrael állam általi legmagasabb kitüntetés, amelyet olyan nem zsidók kaphatnak meg, akik a II. világháború alatt zsidók életét mentették meg."^[2] 2020: 27 712 "Igazak"-ból 869 magyar.^[3] Mallász Gitta a kitüntetést posztumusz 2015-ben kapta meg.^[2] Mindezek kapcsán értékelő összefoglalót olvashatunk a zsidó népirtásról, a "visszafordíthatatlan folyamat"-ról, felelőseiről u.itt.
Mallász Gitta Franciaországban (majd a fordítások révén más országokban is) ismertté vált, miután megírta "Az angyal válaszol" című művét. A könyv a második világháború idején született. Elpusztult barátainak történetét rögzíti, érzéseiket, "...egy különös erő hatása alatt, egy angyallal folytatott, illetve lejegyzett 88 beszélgetését tartalmazza." Így nincs konkrét szerző, "csak" lejegyezte ezeket. ^[2]
Gitta a háború után egy ideig grafikusként dolgozott. 1960-ban Franciaországba ment, de nem jött vissza. Férjhez ment – eleinte névleg, de később mégis szerelem lett.^[1] A barátairól szóló könyv megírása azonban fontos tényező volt Gitta életében. "...az vezérelte, hogy az "angyalkönyv" pozitív tanításait továbbadja."^[2]
A történetre és a könyvre alapozva írta meg Pataki Éva azt a monodrámát (részletesebb bemutatását ld. az adalék linken), amit először a Lauderben mutattak be, de több helyen játsszák már: "...mementó arról, miként lehet az emberséget és a szeretetet megőrizni gyilkos korokban is."^[1]

---