A település közepén egy monumentális, neoromán stílusú, római katolikus templom áll, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére 1932. június 26-án Grősz József, a későbbi szombathelyi püspök és kalocsai érsek szentelt fel.^[1]
Építésének kezdeményezője (1922) Németh Pál, akkori csanaki plébános volt, de építtetőjeként Fetser Antal győri püspököt tartják. „Püspöksége idején számos győri templomot felújíttatott. 1926-ban Rábacsanakon építtetett neoromán plébániatemplomot.”^[2]
A szentélyben látható hét üvegablakot Palka József, pápai arany érdemkereszttel kitüntetett üvegművész készítette 1932-ben.^[1][3]

Katolikus templomokban Aquinói Szent Tamás himnuszával köszöntik az Oltáriszentséget a legünnepélyesebb szentségkitételekkor:

„Tantum ergo Sacramentum
veneremur cernui,
et antiquum documentum
novo cedat ritui:
praestet fides supplementum
sensuum defectui.”

Babits Mihály fordításában:
„Méltó ezt a nagy Szentséget
térdre hullva áldani,
és a régi Szövetséget
új rítussal váltani,
pótolják a rest érzéket
a merész hit szárnyai!”^[4]

A rábacsanaki Keresztelő Szent János-templom szentélyében lévő üvegablakon a lángoló sugarú Nap formájú, az istenség jelképeivel díszített monstrancia látható.^[5]
A lunulába fogott szentostyán lévő IHS felirat jelentése, Jézus az emberek Üdvözítője.^[6]

---