A kb. félezer lelket számláló falu közepén egy monumentális, neoromán stílusú, római katolikus templom áll, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére 1932. június 26-án Grősz József, a későbbi szombathelyi püspök és kalocsai érsek szentelt fel.^[1]
Építésének kezdeményezője (1922) Németh Pál, akkori csanaki plébános volt, de építtetőjeként Fetser Antal győri püspököt tartják. „Püspöksége idején számos győri templomot felújíttatott. 1926-ban Rábacsanakon építtetett neoromán plébániatemplomot.”^[2]
A szentélyben látható hét üvegablakot Palka József, pápai arany érdemkereszttel kitüntetett üvegművész készítette 1932-ben.^[1][3]
A tökéletességet, teljességet is szimbolizáló köralakú ablakon Jézus áldozati testét ábrázolja, a a kenyér (ostya) és a bor (szőlőfürtök) színe alatt.^[4]

„… Áradj belénk hát, óh örök
igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket
amikkel törzs és vér leköt,

hogy szellem és ne hús tegyen
magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák,
kiket mennyből táplál a Nap.”^[5]

---