A település közepén egy monumentális, neoromán stílusú, római katolikus templom áll, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére 1932. június 26-án Grősz József, a későbbi szombathelyi püspök és kalocsai érsek szentelt fel.^[1]

Építésének kezdeményezője (1922) Németh Pál, akkori csanaki plébános volt, de építtetőjeként Fetser Antal győri püspököt tartják. „Püspöksége idején számos győri templomot felújíttatott. 1926-ban Rábacsanakon építtetett neoromán plébániatemplomot.”^[2]

A szentélyben látható hét üvegablakot Palka József, pápai arany érdemkereszttel kitüntetett üvegművész készítette.^[1][3]
Szent István király méltóságának megfelelő öltözetben ábrázolt, kezében kettőskereszttel.
„… kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom (vö. Zsolt. 30,6).” (Részlet a Hartvik-legendából)^[4]
Az ablak Ruisz József és felesége ajándéka. 1935-ben készült, megtalálható rajta az alkotó szignója is.
Felirata: „Szent István király könyörögj érettünk!”

---