A település közepén egy monumentális, neoromán stílusú, római katolikus templom áll, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére 1932. június 26-án Grősz József, a későbbi szombathelyi püspök és kalocsai érsek szentelt fel.^[1]
Építésének kezdeményezője (1922) Németh Pál, akkori csanaki plébános volt, de építtetőjeként Fetser Antal győri püspököt tartják. „Püspöksége idején számos győri templomot felújíttatott. 1926-ban Rábacsanakon építtetett neoromán plébániatemplomot.”^[2]
A szentélyben látható hét üvegablakot Palka József, pápai arany érdemkereszttel kitüntetett üvegművész készítette.^[3]
Jézus nevelőapját az Igaz ember jelzővel említi a Szentírás.
Ács volt a hagyomány szerint. Bár héberül a foglalkozására vonatkozó naggar szó tanult embert is jelenthet. Egyes kutatások szerint ez tűnik valószínűbbnek, hiszen e nélkül, Jézus gyermekkorában nem beszélhetett volna a zsinagógában.^[4]
Jézus nevelőapja ruházatát öv fogja össze, vállán egyik attribútuma, a szekerce, az asztalosok szerszáma látható.
A X. század óta ünnepe március 19. „Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.”^[5]
„Védőszentjüknek tekintik Szent Józsefet az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, családok, árvák, haldoklók. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.”^[6]
Az üvegablak Kincses József és felesége, Bartus Irma ajándéka. A felirat tanúsága szerint 1935-ben készült.
Felirata: „Szent József könyörögj érettünk!”

---