Hopp Ferenc gyűjtésének egy darabja, amit szintén az 1800-as évek végén helyeztek el a kertben az, ami itt (nekem) leginkább tetszett.
Merthogy a kert közepét foglalja el, négy feje van, ígv négy felé néz (persze, nem ok nélkül). Egyáltalán, a négyes szám elég jellemző rá. Ő Brahmá, aki egy rádzsasztáni stílusú, bár Magyarországon faragott kőpavilonban ül. Az építmény tk. négy oldalról nyitott szentély. Brahmá a hindu vallás "istenhármasságának" egyike, meditál.

A felirat szerint: "Az épület hátsó kertjének dísze a rádzsasztáni stílusú kőpavilon, amelyben Brahmá szobra látható.
Brahmá -- Visnu és Síva mellett -- a hindu vallási istenhármasságának (trimúrti) tagja, az emberek világának szabályozója és az abban uralkodó négy alapvető rend létrehozója. Brahmá egy lótusz kelyhében ül meditáló pózban ,lehunyt szemmel, lótuszülésben. KORONÁS FŐVEL, hosszú szakállal ábrázolják, négy arcával a négy égtáj irányába tekint, Karjaiban (kezében) vizeskorsót, könyvet és imafüzért tart. Hátasállata a hattyú. Bár a pavilont M.O.-on faragták, a szobrot Indiából hozatta Hopp F., és a kert egyik legelső dísze lett." ^[1]

Adalék a leíráshoz: "Brahmá egyik neve: Megszületetlen, hiszen ő egyszerűen csak megjelent. Amikor a Visnu köldökéből kihajtott lótuszvirágon tudatára ébredt, nem tudta, mitévő legyen. Keresni kezdte az eredetét, de hiába ment visszafelé a misztikus virágszáron, nem jutott sehová. Visszaült a lótusz kelyhébe, és mély meditációba mélyedt. Visnu a szívén keresztül megadta neki a teljes védikus tudást, így ő lett e magasztos ismeret elbeszélője." ^[2]

---