Még él a kiállítás, ami azzal a céllal jött létre, hogy Victor Vasarely és Fajó János "vasfüggönyön átívelő" együttműködésének eredményét mutassa be. Vasarely az op-art ismert művésze, Franciaországba emigrált. A páros másik tagja "a geometrikus absztrakció modernista hagyományához végletekig hűséges, de a szocialista Magyarországon tevékenykedő Fajó János."
Egy felismerésben osztoztak, a modern esztétikai formák világhódító erejében hittek. Másrészt tettek is érte, közös munkákat készítettek, amik Vasarely életművének részei, de itthon készültek. Vasarely vitte a harcot, Fajó segített a létrehozásban. A kiállítás egyedülálló, mivel az itt látható alkotások együtt még soha nem lettek bemutatva. ^[1]
A együtt létrehozott munkákon felül, egyéni alkotások is találhatók benn, a termekben is, de Fajó János 3 méteres, krómacél alkotásai a kertben állnak. A látható művek a cikk-cakk motívumra építenek, ami "benn" két dimenzióban is látható, a kertben a három dimenziós változatok kaptak teret.
Fajó geometrikus alkotásaira igaz, a "síkbeliség és a térbeliség ütköztetéséből jöttek létre..." Elsősorban azok érdekelték, amik két dimenzióban is a térbeliség felé vittek: így az egymásba hajtások, csúszások, ékelődések. ^[2]
Ez az alkotás párja a "Hullám" címen már bemutatott plasztikának. Azok közé a kevesek közé tartozik, ami talán nem a "klasszikus" cikk-cakk motívum, de nyilvánvaló rokonságban áll azzal. Az alkotásokat határoló vonalak íveltebbek, lágyabbak, mégis kapcsolódnak a többszörösen körüljárt, fentiekben megfogalmazott körhöz.

---