A budafoki borpincében rendszeresen tartanak kiállításokat. Én pedig kezdő koromban belefutottam egybe. Azóta terveztem, hogy visszamegyek – mit sem tudva arról, hogy az akkor látott gyűjtemény változhat.
A most látható "anyag" viszont minden jel szerint egy 2019-ben rendezett kiállításából maradt itt, túlnyomórészt Hajas József munkáiból áll (forrást és kapcsolódó infó-kat ld. a kapcsolt lapon). A művész 70. születésnapjára készült katalógusból: "A művész számára az ember számára semmi sem lehet izgalmasabb, mint egy másik ember arca. Hajas Józsefet talán ezért foglalkoztatják elsősorban a portrék. Az általa megmintázott személyekhez mindig valami konkrét, vagy elvont szál fűzi. A tapasztalat, az ismeret vagy a történelmi-társadalmi emlékezet szintjén kötődik hozzájuk, akiket megfigyel és megörökít. Kezdetben a művészköri alkotótársak és családjának tagjai voltak a modellek (Takács László, Halpert Mária, Kata, Kristóf, Orsika) és több, volt kollégáját, például az általa tisztelt Deli Pált mintázta meg, emlékezetből, fotó segítségével. Igényességére vall, hogy nem gipszben, hanem bronzban készíti szobrait..." ^[1] Itt tehát, első helyen Takács László festőművész portrészobra áll, amit Hajas 2000-ben készített, így szerepel a katalógusban. ^[2]
Takács László (1921-2011) szintén a Mészáros László Képzőművészeti Kör tagja volt. Budafok-Tétény megbecsülését élvezve, meglehetős sok kiállításáról lehet információt találni a net-en. ^[3]
"Nagyon szerették és tisztelték a kerületünkben élt Takács László festőművészt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy igen sokan ellátogattak az alkotó születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállításának megnyitójára. A rendezvényen több százan zsúfolódtak össze a Klauzál-ház első emeleti kiállítócsarnokában, hogy meghallgassák Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész megnyitóbeszédét és az azt követő zenés műsort Veres Ágnes gitáros és Hárs Eszter énekes jóvoltából."
Az üzemmérnökként indult Takács László mindíg is kacérkodott a képzőművészettel. Később szép pályát tudhatott magáénak a festészet terén, szerepelt tárlatokon, alkotásai gyakran múzeumok válogatásába kerültek, munkájáért elismeréseket kapott.^[4]
Önmagáról, kapcsolatáról a festészettel, így vallott: „Úgy érzem, hogy életem a művészet révén vált teljes egésszé és harmonikussá. Szerencsésnek érezhetem magam, mert úgy a családban, mint a munkámban és a művészetben segítőket és örömet találtam.” ^[4]

---