A kastély homlokzata és a Neptun szoborcsoport közötti kert két oldalsó sövénye mentén szobrokat állítottak fel Johann Wilhelm Beyer^[1] és szobrász kollégái 1777-ben. A csapat 32 azonos magasságú szobrot alkotott 1,6 m-es lábazaton, mitológiai vagy történelmi személyiségeket ábrázolva, melyek többsége az ókor modelljei alapján készült. A művek végső elhelyezését nem Beyer, hanem Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg, mint a kertek általános tervezéséért felelős főépítész határozta meg. 1945-ben Josef Glaser palotakormányzó felügyelete mellett a szobrokat 1-től 32-ig számozták a lábazatok oldalán, hogy megkönnyítsék az alanyok azonosítását. A sorozat a palota homlokzata előtti keleti sövénynél kezdődik, és a nyugati oldalon ér véget.^[2]

A 20-as számot viselő szobrot 1776-ban készítette Vipiteno márványból Johann Christian Wilhelm Beyer szobrászművész. A kivitelezésben segítséget nyújtott Vinzenz Lang tiroli szobrász és Johann Baptist Hagenauer.^[3]

A szibillák titokzatos jósnők, akik látnoki képességekkel rendelkeztek, jellemzően szerencsétlenségeket, baljós eseményeket, katasztrófákat jeleztek előre. Ők az antik hagyomány isteni ihletésre jövendölő prófétanői, az isteni tudás és a legmélyebb bölcsesség megtestesítői. Számos szibilla létezik az ókori mitológiában, de a római legendákban Cumae Szibillája a legismertebb.
A küméi Szibilla története a legismertebb:
A papnő kilenc próféciakönyvet, az úgynevezett Sibillini Könyveket birtokolta, amelyeket eladásra kínált Lucius Tarquinius Superbus^[4] római királynak. Amikor a király a túlzottan kért ár miatt visszautasította, három könyvet elégetett, a többit pedig ugyanazon az áron kínálta fel. Tarquinius ismét visszautasította, elégett még három könyvet, és megismételte ajánlatát. Tarquinius most beletörődött, teljes áron megvásárolta az utolsó három könyvet, majd elhelyezte őket a Capitoliumon lévő Jupiter-templomban.^[5]

A 20-as számot viselő szobor Küméi Szibillát ábrázolja, amint lábainál lévő tűzben elégeti három könyvét. Másik három könyv bal hóna alatt látható. Jobb kezének mutatóujjával az égő könyvekre mutat. Beyer remekül ragadta azt a pillanatot, amely a legjellemzőbb a történetből, így mindenki egyből felismeri. Ruháját egy övvel összefogva viseli, haját kontyba fogja. Fodor és redő mindenhol. Arcán isten felsőbbrendűség látszik.

---