Ez az oroszlán a lebontott Tisza István-szoborcsoport egyik darabja. A többi darabját az ország más-más pontján helyezték el. Az oroszlán került a XII. kerületbe, de nem tudni, hogy mikor állították fel ide, és azt se, mikor tűnt el.

Ami információ van az alkotásról azt Pótó János osztotta meg velünk.
"A hölgy és oroszlán egy ismerős ismerősének családi albumából, a másik saját fotó, és Csíkszentmihályi Róbert szentendrei kertjében készült. Az 1960-as évek végén ugyanis szétfűrészelték az amúgy is 12 darabban faragott oroszlánt és fiatal szobrászoknak adták nyersanyagként. Csíkszentmihályi ezt kapta. Mint mondta: 'Akkor építkeztünk, akkor születtek a gyerekek, afféle gyerekmászóka lett belőle.'"

Köszönöm a képet, és az információkat Jánosnak. (Pótó János)

Egy újabb vélemény:
"A honvédsírok elnevezés véleményem szerint téves, mivel a Tisza-szobor lebontása után, parkdíszítés címén helyezték el ötletszerűen az egykori temető helyén. A 48-as honvédsírokat ekkor már régen a Csörsz utcai Németvölgyi temetőbe exhumálták." Rosch Gábor

A kígyóval küzdő, halálra sebzett oroszlán, a hivatalos magyarázat szerint az Ármányt jelképezte. 1948-ban, a szabadságharc centenáriumán állították fel a Hegyalja úton, az egykori tabáni temető helyén, ahol a Buda ostrománál elesett honvédeket temették el. Ekkor Honvédsírok emlékművének nevezték. Az 1960-as években területrendezés miatt a szobrot eltávolították és ekkor került Szentendrére.

Forrás:
1. Prohászka László: Szoborsorsok. Kornétás Kiadó Budapest, 1994, 96-99. oldal

Egy kis kiegészítés a történethez. A szobor pontosabb helye, nem a BAH csomópont, hanem attól beljebb, a mai mentőállomás belső végénél volt. 1956-ban a szoborra nagy betűkkel feliratot festettek. Az oroszlánra "MAGYAR" az oroszlánt szorító kígyóra "OROSZ" szavakat,- azaz a kígyó halálra marta az oroszlánt. A szobrot a forradalom leverése után, valószínűleg bosszúból távolították el, nem az útszélesítés miatt, mivel nem esett egyik út szélesítésének területére sem.
Rosch Gábor