Igazi kuriózum ez a szobor! Nemcsak azért, mert sokak szerint ez volt Budapest legszebb lovas szobra, hanem sokkal inkább gróf Andrássy Gyula különleges politikai pályafutása miatt, ahogyan a száműzött és távollétében halálra ítélt forradalmárból Magyarország miniszterelnöke lett, aki Ferenc József fejére tette a magyar koronát.

Andrássy Gyula 1823, március 8-án született a Zemplén vármegyei Tőketerebesen. Jogi, diplomáciai és közgazdasági tanulmányait Németországban és Angliában szerezte. Németül és franciául anyanyelvi szinten beszélt.
1847-ben Zemplén vármegye országgyűlési követe lett és Kossuthhoz csatlakozott. 1848 áprilisában a megyéje főispánja lett, később pedig a megyei nemzetőrség parancsnoka. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában. 1849 májusától a kormány konstantinápolyi követe lett. A szabadságharc bukása után Párizsban élt. Itthon távollétében halálra ítélték és 1851-ben jelképesen felakasztották. Emiatt kapta a párizsi szalonokban a „szép akasztott” nevet, mivel Andrássy gróf kimondottan jóképű, elegáns férfi volt. Az emigrációban szakított korábbi politikájával és az osztrákokkal való megegyezést kereste. 1858-ban amnesztiát kapott és hazatérhetett Magyarországra. Deák Ferenc köréhez csatlakozott és aktív szerepet vállalt a kiegyezés előkészítésében. Maga Deák ajánlotta őt miniszterelnöknek. 1867. február 17-től 1871. november 14-ig volt miniszterelnök, majd ezt követően a Monarchia közös külügyminisztere lett. Magyarként ülhetett abban a székben, mely korábban Metterniché volt. A Monarchia közös külügyminiszterei közül ő volt a legsikeresebb. 1879. október 8-án mondott le, miután előző nap aláírta Németországgal a kettős szövetségi szerződést, amelynél ő diktálta a feltételeket Bismarcknak. Ezután teljesen visszavonult a politikától. 1890. február 18-án hunyt el a Fiume melletti Voloscában.

Halála után a kormány törvényjavaslatban foglalkozott a politikus emlékének megörökítésével. 1890. július 16-án gróf Szapáry Gyula miniszterelnök vezetésével emlékbizottság alakult. Több szóba jöhető helyszín közül végül a Közmunkatanács elnökének, báró Podmaniczky Frigyesnek a javaslatát fogadták el, aki az új Országház előtti teret jelölte meg a készülő szobor helyének.
1892. július 18-án közzétették a pályázati felhívást, melyen egyhangúan Zala György művét ítélték a legjobbnak, aki az Országházhoz igazodva neogótikus stílusban képzelte el a készülő emlékművet. Zala, aki személyesen ismerte Andrássyt, díszmagyarban, nyugodtan léptető lovon ülve örökítette meg a kiegyezés miniszterelnökét.
„A politikus nemes telivér lovon ült (a lovat az Andrássy család Rigó nevű paripájáról mintázta a művész), baljával keményen fogta a kantárt. Tollforgós süvegét a kezében tartotta, így Zala portrészerű hűséggel örökíthette meg a miniszterelnök arcvonásait és jellegzetes hajviseletét. A kompozíció megfontolt nyugalmat árasztott, a ló farkának megmintázása és a gazdagon díszített lótakaró lelógó szélének finom lebegtetése mégis dinamikát lehelt a műbe.” – írja Prohászka László a Lovas szobrok című könyvében.
Az oravicai márványból készült eklektikus stílusú talapzat Foerk Ernő munkája volt, amelyet kétszáztízezer koronás költségével Budapest legdrágább posztamenseként tartottak számom. Két oldalát nagyméretű bronz domborművek díszítették, amelyek Andrássy politikusi pályafutásának egy-egy eseményét örökítették meg.
A jobb oldali az 1867-es koronázási ünnepség örökíti meg. Középpontjában Ferenc József térde, fejére együttesen helyezi a koronát Simor János hercegprímás és gróf Andrássy Gyula miniszterelnök. A háttérben az egyházi és udvari méltóságok között Deák Ferenc alakja is látható volt, aki valójában nem vett részt az ünnepségen.
A baloldali dombormű az 1878-as berlini kongresszus eseményeit örökítette meg, ahol Andrássy a Monarchia külügyminisztereként huszáregyenruhában, kardal az oldalán látható a tárgyalóasztalnál.
A szobrot rendkívül ünnepélyes keretek között, maga Ferenc József avatta fel 1906. december 2-án az Országház déli szárnyánál.

A szobrot 1945-ben, a Kossuth híd (http://www.kozterkep.hu/~/2540/_kossuth_hid_budapest_pal_ferenc_1961.html?f=photo&id=67250 ) építése miatt bontották le, de akkor még úgy tűnt, hogy csak ideiglenes jelleggel. Erre utal az a tény is, hogy a szobrot rendkívül precízen szedték szét és szállították raktárba. Ma már tudható, hogy az akkori hatalom nem tervezte a szobor újraállítását. 1947-ben Csillag István a szobor talapzatának egy darabjából faragta ki József Attila emléktábláját. http://www.kozterkep.hu/~/2401_jozsef_attila_budapest_csillag_istvan_1947.html?l&nr=1
A szobor bronzanyagát pedig minden bizonnyal a Sztálin-szobor készítéséhez használták fel. http://www.kozterkep.hu/~/4040/_sztalin_szobor_es_disztribun_budapest_mikus_sandor_1951.html
Helyére 1980-ban a Marton László által készített József Attila szobor került. http://www.kozterkep.hu/~/1087/_a_dunanal_budapest_marton_laszlo_1980.html