A kálváriát a Szt. György-hegyen, 1762-ben építették. Ovális alaprajzú kerítésfallal övezett épület, melyen díszes barokk vasrácsajtó nyílik. Belül kápolna, félköríves lépcsőkkel megközelíthető terasszal. A teraszt három későbbi kőkereszt egészíti ki.
A kápolna tömör lépcsőkorlátja az 1960-as helyreállításkor kapta vissza eredeti formáját, amikor a korábbi nyitott ovális áttöréseket újra kibontották.
A három faragott kőkereszt helyett 1874-ben Gottiborszky Andrásné Jakabbfy Anna 3 újabb keresztet adományozott. 1898-ban özv. Lenz Ágostonné újjáépíttette a már nagyon leromlott kálváriát. A kápolnába fehér carrarai márvány oltárt állíttatott.
1903-ban a szent sírba új Krisztus szobor, a kerítés falába a festett képek helyére domborműves stációk kerültek. A kápolna falánál és a kerítés mentén a stációk között kripták és sírok vannak.
(Magyar Katolikus Lexikon)

Szentendre kálváriájának stációi a kápolna kerítésfalának 15 szegmensívesen záruló stációfülkéjéből 14-ben kerültek elhelyezésre. A 15. fülkében egy tábla található. Ez valójában a nyolcadik fülke. Bármelyik irányból járjuk körbe a kápolnát, 7-7 stációfülke után következik ez a fülke, mely kissé el is tér a többitől.

A stációk némelyike előtt sír található, így nehezebb megközelíteni. A kápolna tetején kialakított teraszon a kálváriakereszteken 5 mm vastag vaslemezből készült Krisztus és a két lator teste.

2011 és 2013 között külsőleg felújították a kálvária kápolnát és kerítését. Az öntöttvas stációdomborműveken változás nem látható, valószínűleg régebben kaphattak korrózióvédelmet. A kálvária stációinak képei azonosak a szobi, székesfehérvári, bakonybéli, mogyoródi, zebegényi kálváriák stációképeivel.

---