id. Fekete Géza

Szignóképek és fotók (8)

Legnépszerűbbek

Benczúr Gyula szobra

Nyíregyháza, 1942
id. Fekete Géza

Pécs Zrínyi laktanya épületdíszei

Pécs, 1952
Jálics Ernő

Legfrissebb műlapok

Bányász

Farkaslyuk, 2014 (1954)
id. Fekete Géza

Bányász

Királd, 1956
id. Fekete Géza

Minden műlap

Szignóképek és fotók (12)

id. Fekete Géza 28 műlapon szerepel. Mutasd mind

Alapvető adatok

Név

id. Fekete Géza

Foglalkozás

Szobrász

Művésznév

Galántai

Született

1906.02.27., Budapest

Elhunyt

1976.04.17., Budapest

KMML szócikk

Szócikk megnyitása

Adatlap infók

Műlapok

Látogatás

Kezeli

Ády

Ellenőrizve

2012.08.06. 15:47

Frissítve

2021.03.22. 16:18

Létrehozás

2010.02.13. 11:04

Idővonal

1928

1942

1956

1969

2011

Alkotások térképen

További adalékok

18.02.08. 10:38

kalaposlány

kis Fájdalom – nagy Fájdalom

G. Fekete Géza (1906-1976) szobrászművész, aki 1925-1932 években végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, 1932. novemberében Budapest főváros ösztöndíját nyerte el, melynek során két festészeti és két szobrászati ösztöndíjat ítélte oda. A két szobrász egyike volt G. Fekete Géza.
1935. szeptemberben meghirdették a Ferenc József koronázási jubileumi alapítvány szobrászati ösztöndíját. 1935. október 15.-i határidőig 24 pályázat érkezett, köztük volt G. Fekete Géza, s mint szobrászművész fiától megtudhatjuk, a „kis” Fájdalom patinázott gipszszobrával, melyet még 1934-ben készített el. Az 1935. október 30.-i Független Budapest újság beszámol a szobrászati díj odaítéléséről és a négy szobrászművész dicséretben részesítéséről, akiknek alkotásai kiemelkedtek a pályázók alkotásai közül. Köztük volt G. Fekete Géza a kis Fájdalom c. szobrával.

Ez a Ferenc József szobrászati díj dicséretét elnyert szobor megvalósult életnagyságban, vagy talán annál egy kicsit nagyobb méretben, melyről szintén Fekete Géza Dezső szobrászművésztől tudhatunk. A csodálatos, megrendítő hatású szobor, egy lepelbe burkolózott, fájdalmába roskadt nőalak, egy síremlék sírszobraként volt látható évtizedekig a Farkasréti temető 5. parcellájában. A sírszobor mintázás és gipszbe öntés után, műkőbe öntési módban valósult meg. Sajnálatos, hogy a temetőben ma már nem látható, néhány évvel ezelőtt, mikor állapotában romlás állt be, a síremlékről eltávolították. Mi mégis gyönyörködhetünk benne, az alkotó G. Fekete Géza szobrászművész fia, Fekete Géza Dezső által küldött fénykép alapján.

Források
https://library.hungaricana.hu/hu/view/FuggetlenBudapest_1935/?query=ferenc%20j%C3%B3zsef%20d%C3%ADj%20%2C%20g.%20fekete%20g%C3%A9za&pg=311&layout=s
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1935_09_1/?query=1935.%20%C3%A9vi%20ferenc%20j%C3%B3zsef%20jubileumi%20alap%C3%ADtv%C3%A1ny%20&pg=126&layout=s
https://library.hungaricana.hu/hu/view/FuggetlenBudapest_1935/?pg=320&layout=s&query=liber%20endre%2C%20ferenc%20j%C3%B3zsef%20d%C3%ADj
levélváltás Fekete Géza Dezső szobrászművésszel
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1932_11_2/?query=ferenc%20j%C3%B3zsef%20d%C3%ADj%20%2C%20g.%20fekete%20g%C3%A9za&pg=114&layout=s

A fényképen a G. Fekete Géza: Fájdalom c. sírszobrának gipszbe öntött, patinázott nagy mintáját láthatjuk, ő a nagy Fájdalom:

Feltöltött fájl

18.02.08. 10:39

kalaposlány

A fényképen G. Fekete Géza kis Fájdalom c. patinázott gipszszobra, mellyel az 1935. évi Ferenc József szobrászati díj dicséretét nyerte el. A fényképet az alkotó fia, Fekete Géza Dezső szobrászművész küldte:

Feltöltött fájl

18.03.03. 05:04

kalaposlány

A Szentcsalád oltárának Jézus alakja és a Szentcsalád domborműve

Érdekes leírásokra bukkantam, miközben G. Fekete Géza szobrászművész életéről olvastam.
A Budapest II. kerületi, hűvösvölgyi Heinrich István utcába tervezett, a Magyar szentföld Szentcsalád háza templom megvalósításán fáradozó ferencesek képviselői, 1940-es évek közepén megkeresték G. Fekete Géza szobrászművészt az 1946-ban felállított fehér márványoltár Jézus alakjának és a Szentcsalád domborművének megtervezésével. A Magyar szentföld tíz éve 1936-1946. c. leírásban olvasható mindez, továbbá, hogy a szobrász „ízléssel, finoman és áhítattal oldotta meg feladatát”. Elismerést, tetszést váltott ki terve, a komoly arccal, kitárt karokkal közeledő ifjú Jézus alakja, a segíteni akarás sugárzásával. A Szentcsalád domborművében a halvány- és sötétzüld, majd fekete berakások a fehér márványban művészileg szépen hatnak és jelképezik a szentcsalád életét.

A budapesti Szentföld-templom története úgy kezdődött, hogy megépítésének ötletével a hazai Bauhaus egyik legjelentősebb képviselőjét, Molnár Farkast 1937-ben kereste fel P. Majsai Mór. P. Majsai Mór szentföldi hivatali biztos, egy több mint hétszáz éves ferences-rendi missziós intézmény hazai képviselője volt. A ferencesek feladata a közel-keleti zarándokhelyek őrzése és gondozása. Idővel több tervváltozat készült, bizonyos fokig az építkezéssel is eljutottak, de az 1940-es évek végén a megvalósítás folyamata megszakadt. A sokáig torzóként üresen, elhagyatva álló épület, 2006. január 13. óta viszont műemléki védelem alatt áll.

http://hg.hu/cikkek/varos/9064-az-elfeledett-magyar-szentfold-templom
https://library.hungaricana.hu/hu/view/FERENCES_SK_A_magyar_szentfold_tiz_eve_1936_1946/?query=g.fekete%20g%C3%A9za%20szobr%C3%A1sz&pg=85&layout=s

A Szentcsalád oltárát ábrázoló fénykép a leírás 85. oldaláról:

Feltöltött fájl

Adatlap Nagy képek