"Szobrok a kertben": immár második éve, a Régi Szentendrei Művésztelep ligetes kertjének adottságait kihasználva. A nagy térben lazán elhelyezett tizenegy kortárs alkotásnak saját teret biztosítva létesítettek szoborparkot. ^[2] Valamennyi alkotás külön egyéniséget közvetít, alkotójuk eltérő művészi világát. Néhány közülük eredetileg is köztérre készült, bár nem mind, de mégis kiválasztatott és állja az időjárás próbáját – mint pl. a megnyitót megtisztelő kiadós esőt.
Szabó György alkotása (is) kuriózum. A művészről olvasom Wehner Tibor összegzése végén: "A 70-es, 80-as évek figurához kötődő alkotásait követően munkásságában a 90-es években felerősödött az elvont kifejezés: konstruktív, bonyolult téri áthatásokkal szabdalt művei furcsa építmények sejtésszerű megidézései."
Körülnézve azt látom, kb. napjainkig igaz, megmaradt az irányvonal, ezt követve készült az alkotás 2012-ben. A Társalgó Galéria oldalán 2007-től kezdődően a művész több kiállítási anyaga követhető végig, ami alátámasztja mindezt. ^[4] Különösen figyelemreméltó a 2007-es kiállítás kapcsán látható alkotás, egyrészt mert felépítésében és szellemiségében is összehasonlíthatónak látom. Paulikovics Iván szavai sokatmondó összegzést adnak, amikor a "légvár" hasonlatot alkalmazza a szobrok készítésére (a kifejtés fontos). Innen még: "A tartalmi elemek tudatos munka folytán állnak össze sokrétűvé, mély értelművé...forma és tartalom (...) a szobor képlete." Részletesen olvasható itt: https://www.tarsalgogallery.com/wp-content/gallery/szabogy2007/net-szabo-gyorgy-katalogus.jpg
Hogy a Magyar Nemzet cikkében leírtak mennyire találóak, eldöntendő: "...Angyalház című szobra arra emlékeztetheti a látogatókat, hogy egy szakralitás – vagy másként varázslat – nélküli életben nem is érdemes élni. A figyelmes játékra sarkalló alkotás fő erénye, hogy a látogató keresi az építményben az angyalt, és csak sokára jön rá, hogy az angyalkeresés rítusa népesíti be a házat, a szobrot figyelő vendég a hit teremtőereje által találhat rá angyalára."

---