Nap mint nap eljárok előtte, és miközben néztem, furdalt a kíváncsiság, vajon hogyan került oda, és mi köze van ehhez az épülethez..
Szerencsére Búza Péter a Budapest c. folyóirat 2006 novemberi számában ezt részletesen leírta. Ebből idézek most néhány gondolatot:
1929-ben volt utoljára...
VÁNDORLÓ FEJEDELMEK
(Szoborcserék a Köröndön)
Úgy érzem, hogyha vállalkoztam arra, hogy a Körönd szobrait bemutassam, szükséges egy külön blog a történet megismertetéséhez. Ehhez nyújtott segítséget Prohászka László Soborsorsok című 1994-es kiadású könyve, mely a fenti cím ala...
A Damjanich utca tengelyében a Városligetben épült templom Kotsis Iván tervei alapján készült, hatásos, széles lépcsőzettel, árkádos előcsarnokkal, kereszthajóval, középen a harmincnégy méter magasba emelkedő kupolával. A neoromán stílusú épület 1820 négyzetméteres belső tere alatt altemplom...
A Sztálin-szobor története
Az emlékmű létesítésének ötlete Sztálin 70. születésnapja előestéjén 1949. december 20.-án fogant. A szoborra pályázatot írtak ki. A pályázat zártkörűen indult. Huszonöt művészt kértek fel pályázásra, azzal a feltétellel, hogy a szobornak 1950. december 15.-re...
A Városligetben az „Olvasó nők” és a Közlekedési múzeum közötti részen van ez a sírkő, melyen csak egy szó olvasható: FUIT.
Sokáig mindenféle mendemonda keringet róla: Hogy ott egy öngyilkost temettek el, mások szerint hogy ott a Városliget egy részének adományozója nyugszik, vagy egy ...
A Millenniumi emlékmű
1881 évben merült fel először az emlékmű felállításának gondolata. 1894.-ben már a képviselőház is napirendre vette. Elhelyezésére két hely merült merült fel. A Gellért hegy és az Andrássy út vége. Végül is az utóbbi mellett döntöttek. Ehhez azonban először le kellett...
A jászberényi Római katolikus főtemplom története
Műemlék épület
A mai templom helyén a középkorban is templom állott mégpedig ellenkező irányú szentélye nézett a mai torony felé. Építési idejét nem ismerjük, de okmányszerű adat van arról, hogy 1332-ben már állott. A templom ebben az...
Kisfaludi Júlia az emlékkövek rejtélyének megfejtéséről az alábbiakat írta a BUDAPEST című folyóirat 2007 áprilisi számában:
„Tucatnyian futnak el mellettük – pillantást sem vetve rájuk. Napjában több százan sétálnak el előttük, de közülük néhányan, ha észreveszik őket. Evezős emlékköveket...
A József utca 37. számú ház 1898-ban épült. Igazi érdekessége az udvara mélyén található: az a műterem, ahol szobrászok, festők nemzedékei dolgoztak az utóbbi száztíz évben. Hat évtizede lakik itt M. Szűcs Ilona festőművész, ő mesélte el a ház történetét. "Seenger Béla kőfaragó- és építőmesteré...
Neszták Béla blogja