Rákoskeresztúr – Madárdomb: 2000-ben szentelték fel új templomukat a Szent Pál apostol titulus jegyében. A templom kialakítása egyedülálló és formabontó. A belső tér átgondolt kialakítása Bukta Norbert nevéhez fűződik. Az ikonográfiájának program alapját a Teremtés hét napjának a színek kombinációira épített megjelenítése (ugyancsak Bukta munkája) és Jézus szenvedéstörténetének sajátos ábrázolása adja, ahol két-két stációt egy-egy modern felfogású Jézus-ábrázolás (a Kotormán-testvérek alkotásai) szemlélteti. Mindezt a kapcsolt lapok mutatják be.

A templom altemplomában, a Szent Mihály kápolnában urnatemetőt alakítottak ki. Az oltár mögötti és ennek folytatásában két oldalt a kápolna sarkát magában foglaló falszakaszt óriási mozaikkép tölti be. Nagy bajban voltam a helyszínen, mint általában a nonfiguratív alkotások fotózása közben.
A mozaik tónusa általában elég sötét. A szemközti falszakaszon visszafogottabb a kép, az mélykék színt felhőszerű foltok bontják meg. Úgy gondolom, ezt indokolja a hely is, talán nem akarták a szertartás résztvevőinek figyelmét túlságosan az alkotásra vonzani. De minden visszafogottság ellenére az alkotás mozgást, áramlást tükröz, míg a tabernákulum márvány felülete és arany kerete szikrázó fénnyel világít ki a középpontban. Az én egyéni szerencsém az a fénycsík, ami üstökös fénycsóvájaként áramlott be a keskeny ablakon.
A sarkoknál a "témát" keresve ért el egy gondolat, talán a bűnök ábrázolását látom, ezt követve asszociáltam a tisztítótűz, a purgatórium látványáig.
Itthon olvastam a korábban lefényképezett tájékoztatót. A leírás szerint a szimbolikus ábrázolás: a jó felemelő, ugyanakkor a rossz "mélybe taszító erejének" megmutatását célozza meg, "az ég és a föld képeinek mozgalmas, mégis örök tartalmat hordozó megjelenítésével."

A rendelkezésre álló információk kicsit nehezen értelmezhetők. Általában az olvasható, hogy a mű alkotója Bukta Norbert, "Csernyák István kő-üvegmozaikjának felhasználásával", Ez azt sugallja, hogy alkotótársa egy kifejlesztett technikáját alkalmazta, de a Rákosmenti múzeumi esték című kiadvány kifejezetten úgy írja, a technikát szabadalmaztató művész részt is vett az alkotás elkészítésében. Ugyanitt felmerül Simon József neve is, aki feltételezésem (és hosszas kutakodásom eredménye) szerint a keramikus művésszel lehet azonos.

---