2019-ben új keresztút létesült Győr belvárosában, melyet Dr. Veres András püspök úr szentelt meg április 15-én, nagyhétfőn.
A Győri Keresztút tervezője Sándor János vezető építész.^[1]
A stációkat tizenkét győri, illetve győri kötődésű művész készítette.^[2]
A Keresztút A Káptalandombról indul a belvárost, Széchenyi-teret, majd a Kármeliták-templomát érintve ide is tér vissza, - itt találjuk a XIV. stációt is.
„A főpásztor kifejezte örömét az összefogásért. Kiemelte: a győri keresztút valódi üzenet nem csupán hazánknak, hanem Európának is arról, hogy Isten megváltott mindnyájunkat. Ez mindannyiunk számára a legörömtelibb hír, ami ezen a világon elhangozhat.”^[1]
„A keresztút alkotásai között találunk domborművet, grafikát és festményt is. A keresztút megtekintésének és végig járásának elején Pilinszky János gondolatát idézzük: »Krisztus megújuló áldozata: az isteni szeretet örökkévalóságának bizonyítéka.«”^[2]

XIV. állomás
Jézust sírba teszik.

„Jézus temetéséről mind a négy evangélista beszámol: közös motívuma az események leírásának, hogy Arimateai József, egy jómódú zsidó férfi, a nagytanács tagja elkéri Pilátustól Jézus holttestét, amelyet rendszerint megtagadtak az elítélt hozzátartozóitól, így szégyenítve meg a családot. A keresztre feszítettek holttestét prédául hagyták a vadállatok számára. Az evangéliumok tanúsága szerint azonban a zsidók ünnepéhez közeledve a Jézussal keresztre feszített bűnözők testeit is levették a keresztről. A leírásokban olvasható továbbá, hogy Jézus testét gyolcsokba csavarták, majd egy, még addig nem használt sírba helyezték. Jánosnál ezt olvassuk: „Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt – bár a zsidóktól való félelmében csak titokban –, arra kérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Így elment és levette a testet. Nikodémus is elment, aki annak idején éjszaka kereste föl (Jézust), s vitt mintegy 100 font mirha¬ és aloékeveréket. Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.” Máté leírja még, hogy Jézus sírja elé követ hengerítettek, és a zsidók őrséget is állítottak attól való félelmükben, hogy Jézus tanítványai, emlékezve Mesterük szavaira, harmadnapra ellopják Jézus testét azt hirdetve, hogy feltámadt.”^[3]

„Sírba teszik. (Sírba tesznek.)

Sárba tiport életeknek
Hajnal támad harmadnapra.
Föltámad majd virradatra.
Élet fakad a világnak,
Annak, aki Vele járja.”^[4]

Az alkotó Babos Ágnes festőművész.”^[5]

„A keresztút állomásait hét dombormű, két grafika és öt festmény alkotja. A kivitelezés során a tervezők törekedtek arra, hogy modern formavilágot jelenítsenek meg, tiszteletben tartva a keresztút és a belváros szakrális értékeit. Érdekesség, hogy Losonczi Áron világszabadalmát alkalmazták, fényáteresztő üvegbetonba foglalták az alkotásokat, ás koracél keretezést használtak, amely szintén különleges megoldásnak számít. Az aranymetszés és a latinkereszt arányainak a használatával alakították ki a foglalatokat. Azok a stációk, amelyek csak egy-két szereplősek, azok kisebb, amelyek több szereplősek, azok nagyobb tartószerkezetbe kerültek.
A keresztút útvonalára eső épületek falaira szinte rásimulnak az alkotások, beilleszkednek a környezetbe. Sötétedést követően az üvegbetont és magukat az alkotásokat is megvilágítják, így a technológiának köszönhetően igazán egyedi, szép élményt nyújtanak majd. A tartósságuk is kibír legalább százötven évet – tájékoztatott Sándor János építész, vezető tervező, aki azt is elmondta, hogy negyven ember, másfél éves munkájának eredményét láthatják hamarosan a győriek.”^[6]

---