2019-ben új keresztút létesült Győr belvárosában, melyet Dr. Veres András püspök úr szentelt meg április 15-én, nagyhétfőn.
A Győri Keresztút tervezője Sándor János vezető építész.^[1]
A stációkat tizenkét győri, illetve győri kötődésű művész készítette.^[2]
A Keresztút A Káptalandombról indul a belvárost, Széchenyi-teret, majd a Kármeliták-templomát érintve ide is tér vissza, - itt találjuk a XIV. stációt is.
„A főpásztor kifejezte örömét az összefogásért. Kiemelte: a győri keresztút valódi üzenet nem csupán hazánknak, hanem Európának is arról, hogy Isten megváltott mindnyájunkat. Ez mindannyiunk számára a legörömtelibb hír, ami ezen a világon elhangozhat.”^[1]
„A keresztút alkotásai között találunk domborművet, grafikát és festményt is. A keresztút megtekintésének és végig járásának elején Pilinszky János gondolatát idézzük: »Krisztus megújuló áldozata: az isteni szeretet örökkévalóságának bizonyítéka.«”^[2]

VII. állomás, Jézus másodszor esik el a kereszttel.
„A keresztre feszítés ősi, szakrális büntetés, amelynek minden eleme azt a célt szolgálja, hogy a bűnöst tehetetlenné és cselekvésképtelenné tegyék. E rituális kivégzési módot azok ellen alkalmazták, akik valamilyen szakrális bűnt követtek el. Ezek közé számítják a bűntelen Jézust is, akinek szintén keresztül kell mennie e kivégzési mód minden elemén: a korbácsoláson, a fej letakarásán, a megalázáson, kinevetésen, leköpdösésen, a kereszthordozáson és szögezésen. Jézus másodszori eleste a kereszthordozás velejárója, az addigi gyötrelmek fájdalmai ténylegesen és fokozatosan megfosztják erejétől, amelyről az ötödik stáció cselekménye is tanúskodik, Cirenei Simon segítségnyújtása.” ^[3]

„Összerogyott. Összerogyom. Földre sújtja. Földre sújtom. (Újra kezdi. Újra kezdem?)”^[4]

Az alkotó Csurák Erzsébet képzőművész.”^[5]

---