Több szobor közül az egyik, amiről nincs konkrét infó-m.
A szoborpark keletkezésének körülményeiről olvastam. Ezt többé-kevésbé leírtam korábbi műlapokon. P. Kovács Péter, az előbb Fűzfőről el-, majd vissza-származott szobrász, egyeztetett az önkormányzattal és szépen elkezdte építeni a köztéri gyűjteményt. Ezekből a szobrokból elég szép számmal gyűltek már össze a kis parkban.

Az alkotó missziónak tekinti a gyűjteményt, az erről is beszél a cikkben: "A szoborpark lényege, hogy közel hozza a kortárs művészetet mindenkihez, aki így „...akaratlanul is, akár kutyasétáltatás közben találkozik a kortárs művészettel”. ^[1]

Van az enyhe fluktuáció a vas alkotások között, mivel néha jelentkezők igényt tartanak egyik-másik alkotásra, de cserébe újak készülnek.
A halakról P. Kovács Péter valamikor/valahol beszélt. A Balaton közelsége nyilvánvalóan adja a témát, így nem meglepő, hogy gyakori szereplők. Így vannak sovány halak, kövér halak, egykék és csoportban élők, kicsik és nagyok.
Ez a nem is pici halacska bátor módon kocka formátumú, de ízig-vérig hal, uszonya, farka, szeme-szája a helyén.
Egyéniség.

---