2019-ben új keresztút létesült Győr belvárosában, melyet Dr. Veres András püspök úr szentelt meg április 15-én, nagyhétfőn.
A Győri Keresztút tervezője Sándor János vezető építész.^[1]
A stációkat tizenkét győri, illetve győri kötődésű művész készítette.^[2]
A Keresztút A Káptalandombról indul a belvárost, Széchenyi-teret, majd a Kármeliták-templomát érintve ide is tér vissza, - itt találjuk a XIV. stációt is.
„A főpásztor kifejezte örömét az összefogásért. Kiemelte: a győri keresztút valódi üzenet nem csupán hazánknak, hanem Európának is arról, hogy Isten megváltott mindnyájunkat. Ez mindannyiunk számára a legörömtelibb hír, ami ezen a világon elhangozhat.”^[1]
„A keresztút alkotásai között találunk domborművet, grafikát és festményt is. A keresztút megtekintésének és végig járásának elején Pilinszky János gondolatát idézzük: »Krisztus megújuló áldozata: az isteni szeretet örökkévalóságának bizonyítéka.«”^[2]

X. állomás
Jézust megfosztják ruháitól.
„A különböző evangéliumok más-más részletre hívják fel a figyelmet Jézus ruhájával és lemeztelenítésének jelenetével kapcsolatban: míg a szinoptikus írások tömören írják le a keresztre feszítést és a ruhákon való osztozást, addig János hosszabban számol be a történtekről, tágasabb kontextusba helyezve azt: „Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: »Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.« Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek.” Az evangéliumok a keresztre feszítés mozzanatával együtt számolnak be a ruhák szétszakításáról és azok elosztásáról, a lecsupaszítás jelenetét így tehát csak sejtetik az evangéliumok szerzői. A Szent Három Nap katolikus liturgiája, amely a húsvéti eseményekre emlékezik, Jézus ruháktól való megfosztását is a középpontba állítja: a nagycsütörtöki oltárfosztás (az oltár felszerelésének, a terítőknek és minden más tárgynak a leszedése) allegorikus értelemben vonatkozik a tanítványok szétfutására a Getszemáni-kertben, Jézus magárahagyatottságára, valamint ruháktól való megfosztására.”^[3]

„Megcsúfolják. Lecsupasztva. (Bírom-e még megcsúfolva?)”^[4]

Az alkotó Horváth Ákos grafikusművész.”^[5]

„Jézus, világ Megváltója,
üdvözlégy, élet adója,
megfeszített Istenfia,
szent kereszted szívem hívja.”^[6]

---