2019-ben új keresztút létesült Győr belvárosában, melyet Dr. Veres András püspök úr szentelt meg április 15-én, nagyhétfőn.
A Győri Keresztút tervezője Sándor János vezető építész.^[1]
A stációkat tizenkét győri, illetve győri kötődésű művész készítette.^[2]
A Keresztút A Káptalandombról indul a belvárost, Széchenyi-teret, majd a Kármeliták-templomát érintve ide is tér vissza, - itt találjuk a XIV. stációt is.
„A főpásztor kifejezte örömét az összefogásért. Kiemelte: a győri keresztút valódi üzenet nem csupán hazánknak, hanem Európának is arról, hogy Isten megváltott mindnyájunkat. Ez mindannyiunk számára a legörömtelibb hír, ami ezen a világon elhangozhat.”^[1]
„A keresztút alkotásai között találunk domborművet, grafikát és festményt is. A keresztút megtekintésének és végig járásának elején Pilinszky János gondolatát idézzük: »Krisztus megújuló áldozata: az isteni szeretet örökkévalóságának bizonyítéka.«”^[2]

XIII. állomás
Jézust leveszik a keresztről - Pietà.
„Az evangéliumok leírják, hogy Jézus passiójának szemlélői voltak azok az asszonyok is, akik tanítványi köréhez tartoztak. János megemlíti, hogy az asszonyok nemcsak távolról nézték Jézus szenvedéseit a keresztfán, hanem közelében, keresztje alatt ott voltak vele. Így írja le Máriát is, Jézus anyját. A piéta a művészettörténetben használatos kifejezése a fájdalmas anya ábrázolásának, amint ölében tartja a keresztről levett Krisztust. A latin eredetű olasz szó ’szánalmat’, ’jámborságot’ jelent. A piéta képtípus a 13. század végén Németországban, valószínűsíthetően a német misztikából alakult ki. A 14. században terjedt el Flandriában, Burgundiában és Magyarországon is. Krisztust néha kisgyermekként ábrázolták a legenda alapján, mely szerint Nagypénteken a vesperás órájában Mária emlékezetében fölelevenedett Jézus gyermekkora. A művészettörténet leghíresebb fájdalmas anya-szobra Michelangelo itáliai művész Piétája a Szent Péter-bazilikában.”^[3]

„Leemelik. (Nézem-e még?) Ölbe teszik. Sötét az ég.”^[4]

Az alkotó Lipovics János szobrászművész.”^[5]

„Jézusom, ha jön a végnap,
ismerj engem magadénak!
Homlokomon piros véred,
tiéd vagyok, úgy ítélj meg!.^[6]

---