A kapcsolt mappa fényképei, képei színesítik a nemrégiben kibontakozott érdekes történetet, vagyis, hogyan lett két élete Bálint József faszobrainak. E leírás végére érve sok mindent megtudhatunk a fafaragó-faszobrász életéről, munkásságáról is.
Szubjektív élményanyag, gondolatébresztő. Blogom megírásánál a szobrászművész restaurálási, rekonstruálási munkáinak összegyűjtése és megismertetése volt a célom, a bennem lerakódott élmények visszatükrözésével.
„Anyám síremléke (kő, bronz relief, 1962, Budapest, Farkasréti temető)”, olvastam Herczeg Klára szobrászművész életrajzában, köztéri alkotásainak felsorolásában. [1]
„Aki megváltoztatta a balta rendeltetését” /Amerigo Tot/.
Ő Polyák Ferenc, a népművészet mestere, fafaragó. Magát Polyák Ferinek nevezte, tartotta, s minden barátja, ismerőse is így hívta. Ő a matkói fafaragó, máskor a baltás fafaragó.
„Ha író volnék, megírnám az életemet”, nyilatkozta 2016-ban Tősér János. Alkotásai közül sokat megismerve, érdekelni kezdett életpályája. Életrajzi könyve hiányában, a róla szóló hírekből, újságcikkekből, könyvrészletekből próbáltam meg életének állomásait, sikereit, nehézségeit nyomon követni.
Ahogy én látom művészetét, amik rám a legnagyobb hatást gyakorolták.
Borhi László szerteágazó képzőművészeti tevékenységét ismertem meg, a szolnoki vasútállomás környezetében levő művészeti alkotások keresése közben, ahol egy faragott kopjafája taláható.
Szép Béla iparművész alkotói pályáját, életrajzát lexikonokból nem ismerhetjük meg, ezért megpróbáltam az elérhető forrásokból azt összeállítani, hogy emléket állíthassak egy elfelejtett fafaragó iparművész életének.
Juhász András (1901 Verseg - 1976 Hatvan) hatvani szobrász kissé elfelejtődött életpályája rövid leírását és munkái felsorolását olvashatjuk a következőkben.
Rőti József mihályfai fafaragó 1944-ben született Sárváron.
Kovács Attila 1960-ban született. A Képzőművészeti egyetemen 1984-ben végzett szobrászrestaurátori szakon.
Tagja a Magyar restaurátor Kamarának 1992-től. Szerepel a Kormányhivatal műemléki restaurátori névjegyzékében 2014-től.
Kovács Attila fafaragót (1960 Zalaistvánd) szeretném itt bemutatni.
A köztérképen szereplő munkáinak forrásaiban, bagodi fafaragóként megismert Kovács Attila 1960-ban született Zalaistvándon.
Agárdi Kovács Attila képzőművészt és alkotásait szeretém itt bemutatni.
„Elsősorban a portrék mestere, de nagy élvezettel örökíti meg a bányászélet mindennapjait is”, olvastam róla. Ez meglepő felfedezés volt számomra, s érdekes kiteljesedése a fafaragó életpályája jellemzőinek, akit az először a köztéri emlékművein, szobrain keresztül ismertem meg.
Kovács Karolina keramikus művészi pályáját a Szünet-tárlat alkotás-sorozatának felfedezése során ismertem meg. A keramikus segítségével találtam meg a budapesti Római kert lakópark kertjében levő kerámia római oszlopot.
A Pákász-emlékmű bemutatása óta keresem a lehetőségét Kalmár Sándor fafaragó bemutatásának, sokáig sikertelenül. Kereséseim nemrégen meglepő fordulatokat vettek, és a megtalált információk alapján, úgy gondolom, nincs okom tovább kételkedni abban, hogy a megtalált „reneszánsz” emberben, a Pákász-emlékmű fafaragóját találtam meg.
kalaposlány blogja